A V4-ek szintjére kellene visszapótolni a magyar gyógyszerkasszát az innovatív gyógyszergyártók szerint
2018.06.05. | Kategóriák: Sajtóközlemények
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) támogatja a demográfiai súlypontú kormányzást, és bízik abban, hogy az egészségügyből igazolt emberi erőforrások miniszterével a jövőben még nagyobb hangsúlyt kap az ágazat.
Az AIPM vezetői szerint a Kormány demográfiai céljainak megvalósításához a születésszám mellett a lakosság várható életkilátásainak növelése is elengedhetetlen. Ehhez szükség van az egészségügyi ellátások fejlesztésére, ezen belül pedig a gyógyszerekhez való hozzáférés bővítésére. Az AIPM szerint az egészséges és munkaképes társadalom fenntartását szolgálná, ha a hazai gyógyszerkasszát legalább a V4 országok átlagára pótolná vissza a Kormány.
A várható élettartam Magyarországon átlagosan öt évvel alacsonyabb, mint az Európai Unióban, ezért a 26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörítő Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) azt javasolja, hogy a halálozási arány csökkentése is legyen kiemelt területe a demográfiai súlypontú kormányzásnak. Ehhez elengedhetetlen a hazai gyógyszerkassza bővítése, valamint a legújabb, innovatív gyógyszerek támogatásba történő befogadása. A magyar gazdaság a tavalyi évben négy százalékkal növekedett, ami az egészségügyi kiadások emelkedésében is megmutatkozott. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója szerint a nettó gyógyszertámogatási kiadások nem követik ezt a trendet, sőt, GDP-arányosan a visegrádi országok közül egyedül hazánkban csökkent ez a mutató, és rendkívül alacsony még a V4-ekkel történő összehasonlításban is. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete ezért javasolja, hogy az elmúlt tíz évben reálértéken csökkenő magyar gyógyszerkasszát a Kormány pótolja vissza, hogy az elérje a V4 országok nettó gyógyszerkiadásának reálértéken számolt átlagát. Az AIPM igazgatója szerint az egészséges és munkaképes társadalom fenntartását szolgálná, ha a visegrádi országok átlagára emelt gyógyszerkassza minden évben a GDP bővülésének arányában növekedne, továbbá a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő az így megemelt költségvetést új terápiák befogadására fordítaná.
Az innováció, mint az innovatív gyógyszeripar alapvető stratégiai eszköze azonban nem pusztán a gyógyszerfejlesztés vonatkozásában, hanem nemzetgazdasági szinten is kiemelten fontos értékteremtő: nem véletlen, hogy az új kormányzati struktúrában önálló minisztérium felügyeli az innovációval kapcsolatos kormányzati intézkedéseket. Az AIPM által képviselt iparág számos ponton segíti elő Magyarország nemzetközi kutatási-fejlesztési együttműködésekbe való bekapcsolását, így közvetlenül is támogatja az innovációval kapcsolatos hazai fejlesztéseket – az iparág csak a klinikai kutatásokon keresztül közel 100 milliárd forinttal járul hozzá a nemzetgazdasághoz. Annak érdekében, hogy a gyógyszeripar magyar gazdaságban betöltött valós szerepének megfelelően járulhasson hozzá a nemzetgazdaság bővüléséhez, az AIPM szükségesnek tartja az ágazatot sújtó különadók csökkentését. A gyógyszeripari szereplők az elmúlt két ciklusban közel 500 milliárd forintot fizettek be ágazati különadóként a magyar költségvetésbe.
Az AIPM a lakosság életminőségének megőrzése érdekében javasolja továbbá a gyors, rugalmas és kiszámítható gyógyszerár-támogatási rendszer kialakítását, különös tekintettel a régóta húzódó, már eldöntött befogadások kihirdetésére, valamint a jelenleg meglévő adminisztratív és technikai akadályok lebontására. Hazánkban legutóbb két éve volt érdemi gyógyszerbefogadás, miközben a V4-es szövetségeseink esetében az átlagos befogadási idő kevesebb mint fél év. Az új, innovatív gyógyszerek és terápiák transzparens, kiszámítható és rendszeres befogadása azért is kiemelten fontos, mert jelenleg mintegy 70 modern fejlesztésű, hatékony gyógyszer és terápiás eljárás van Magyarországon társadalombiztosítási várólistán, melyek többek közt a sclerosis multiplex, asztma, szívelégtelenség, más szív- és érrendszeri problémák, a gyomor-, vastagbél-, emlő- és tüdőrák meghatározott altípusainak terápiájában jelentenek segítséget. Utóbbi betegség esetében az Eurostat friss értékelése szerint az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb a tüdőrák okozta halálesetek aránya a halálos kimenetelű daganatos betegségeken belül.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületéről (AIPM)
Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, melyek értékben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adják, tevékenységükkel pedig a GDP közel 1 százalékához járulnak hozzá. Tagvállalatai a gazdaság és az egészségügy jelentős befektetői a Magyarországon megvalósuló kutatások és klinikai vizsgálatok révén. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) tagjaként az AIPM egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több magyar ember férjen hozzá a modern felfedezéseken alapuló gyógyászati megoldásokhoz. www.aipm.hu
Az innovatív gyógyszerekről és gyógyszergyártókról
Az innovatív vagy originális gyógyszerek egy adott betegség kezelésére a legújabb hatóanyaggal rendelkező, így a ma ismert leghatékonyabb terápiák. Az innovatív gyógyszergyártók korábban gyógyíthatatlannak tekintett betegségek kezelésére kínálnak hatékony, a legmodernebb orvostudományi eszköztár felhasználásával kifejlesztett készítményeket. Gyógyszerfejlesztési munkájuk eredményeként az elmúlt 30-40 évben számos betegség (pl. kardiovaszkuláris, onkológiai betegségek, AIDS) vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyabban kezelhetővé. Egy innovatív gyógyszer kifejlesztési költsége legalább 300 milliárd forint, és legkevesebb 10 évig tart. A népegészségügyi szempontból kiemelt fontosságú betegségek jelentős része innovatív gyógyszerek nélkül nem kezelhető hatásosan és költséghatékonyan.
A Magyarországon végzett gyógyszerfejlesztési klinikai vizsgálatok döntő többsége az innovatív gyártók megbízásából indul, és ezek évente közel 100 milliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar gazdaságnak. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok árbevételük átlagosan 15,1 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre.



