Európában az utolsók között a magyar egészségügy - friss összehasonlító adatok
2018.02.05. | Kategóriák: Aktualitások
„Magyarország egyértelműen a sereghajtók közé tartozik az európai országok egészségügyét rangsoroló legújabb listán: a 35 országból alig van a magyarnál rosszabbra értékelt rendszer. A szlovákok, a szlovének és a csehek már felzárkóztak az éllovas országokhoz, a listavezető változatlanul Hollandia és Svájc - derül ki az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) 2017-es, most közzétett jelentéséből.”
Az immár 11-dik alkalommal publikált, az európai egészségügyi rendszereket összehasonlító tanulmány rávilágított arra, hogy melyek Európán belül a betegek szempontjából jól működő egészségügyi rendszerek. Ezekhez közelítenek a szomszédos országok közül a csehek és a szlovákok is, ahol jó eredmények születtek, míg Magyarországgal, valamint Lengyelországgal kapcsolatban a tanulmány írói megjegyzik, hogy a lakosság is és az egészségügyben dolgozók is jobbat érdemelnének.
Nem csoda, hiszen a magyar egészségügy számos olyan mutatóban van a piros, azaz az elégtelen kategóriában, melyek szoros összefüggést mutatnak a lakosság rossz általános egészségügyi állapotát mutató adatokkal, mint például a várhatóan legrövidebb élettartammal és a magas korai (65 év alattiakat tekintve) halálozási szinttel. Nem kaptunk megfelelő minősítést például abban, hogy a rák diagnosztizálása után a kezelés 3 héten belül megkezdődik-e, vagy abban, hogy mennyire elterjedt a szívinfarktus és a stroke megelőzésében bizonyítottan nagy szerepet játszó sztatinok általános használata. A tanulmány alátámasztja azt is, hogy a kormányzat várólisták csökkentését célzó intézkedései valóban sürgetőek, hiszen e tekintetben is a piros kategóriába estünk, míg a cseheknél és a szlovákoknál ez a konkrét mutató is zöld, azaz a megfelelő szintet jelzi.
A hazai egészségügyért dolgozó szervezetek, így az AIPM is, korábban már többször is jelezték: az elszomorító helyzet feloldása csak tudatos és felelős lépések mentén javítható. Ezek közé tartoznak többek között az átfogó, egy-egy terápiás területre a maguk egészében tekintő nemzeti stratégiák megalkotása és ciklusokon átívelő fegyelmezett végrehajtása, valamint az egészségügyi ellátásokra, benne az innovatív gyógyszerekre fordított közkiadások racionális növelése is. Természetesen nem véletlen szomszédjaink jó teljesítménye sem, hiszen a kormányzati prioritások összefüggenek az egészségügyi rendszerek teljesítményével: az irigylésre méltó mutatókkal rendelkező szomszédos országok példájánál maradva – ha csak a gyógyszereket tekintjük – Csehországban harmadával, míg Szlovákiában másfélszer annyi jut fejenként gyógyszerek támogatására, mint hazánkban, így nem véletlen, hogy számos kapcsolódó mutatóban messze megelőznek minket.
Bár számos más tanulmány mellett a most nyilvánosságra került elemzés is rávilágít arra, hogy az egyik legtöbbet orvoshoz járó nemzet vagyunk, mindez sajnos nem tükröződik az általános egészségügyi adatokban. Érdemes tehát figyelni az intő jelekre: az okok felderítésében, a problémás területek további kijelölésében és egy hatékony intézkedési terv kialakításában is segíthet ez a tanulmány, mert a javulás elérhető, és szerencsére nem kell messzire sem menni jó példáért.
Forrás: www.napi.hu
