Az EUPATI (Terápiás Innováció Európai Betegakadémiája) Magyar Platform létrejöttének alkalmából az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben rendezett konferencián Dr. Bodrogi József, egészségügyi közgazdász mutatta be a Magyarországon végzett klinikai vizsgálatokról, és azok környezetéről szóló legfrissebb elemzést. A 2014. és 2015. éveket felölelő összefoglalóban a két év aprólékos, és mégis átfogó elemzése található. Az adatok forrásai az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez a vizsgált időszakban benyújtott és engedélyezett klinikai vizsgálatok engedélyeinek anonimizált változatai, így az elemzés a teljes és valós adatokra épülhetett.
2014-ben összesen 336 vizsgálati kérelem érkezett az illetékes hatósághoz csaknem 20 ezer beteg tervezett bevonásával. Egy évvel később, azaz 2015-ben 349 vizsgálati kérelmet nyújtottak be több mint 17 ezer beteg tervezett bevonásával. Mindez folyamatos emelkedést jelent a 2012-es 307, és a 2013-as 325 vizsgálati kérelemhez képest.

A további értékeléshez a klinikai vizsgálatokat 10 terápiás csoportba osztották: metabolikus és táplálkozási rendellenességek, onkológiai kórképek, szív- és érrendszeri betegségek, gyomor- és bélrendszer betegségei, idegrendszeri, illetve pszichiátriai kórképek, bőrgyógyászati betegségek, ízületi megbetegedések, légzőszervi, mellkasi betegségek és a fájdalomterápia.
Jellemzően három, mára népegészségügyi méreteket öltött betegségcsoport, a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi kórok és a metabolikus rendellenességeket érintő vizsgálatokba vonták be a legtöbb beteget a vizsgált években. A 2014-ben Magyarországon kezdeményezett klinikai vizsgálatok elsősorban az onkológiai, a légzőszervi, a metabolikus, valamint a gyomor- és bélrendszeri területekre összpontosultak.
2014-ban a klinikai vizsgálatok teljes vizsgálói költsége csaknem 31 milliárd forintot tett ki, 2015-ben pedig 34,51 milliárd forint összegben áramlottak vizsgálói díjak a magyar egészségügyi rendszerbe.
Az onkológiai jellegű vizsgálatok száma volt a legtöbb, és a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan nálunk is az ún. fázis III vizsgálatok teszik ki a klinikai vizsgálatok kétharmadát. A ráfordításokban azonban az egyes terápiás területeknél jelentős eltérések voltak tapasztalhatók.
Mindkét évre jellemző, hogy a fájdalomterápia területén költötték a legtöbbet egy betegre, miközben az onkológiára költöttek legtöbbet összességében a terápiás területek közötti összehasonlításban. A szerzők felhívják a figyelmet arra is, hogy az egyébként is magas átlagos költséggel bíró onkológia területén a 2015. év további 25%-os emelkedést hozott a klinikai vizsgálatok számában, ami jól mutatja a daganatok kezeléséért és a rákos betegek életminőségéért folytatott, minden korábbinál komolyabb küzdelmet.
A klinikai vizsgálatok az elemzők által áttekintett két évben egyenként 86,9-97,7 milliárd forint jövedelmet hoztak a nemzetgazdaság számára!

Thomas Straumits, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke szerint „Magyarországon a gyógyszeripari vállalatok egyre többet költenek klinikai vizsgálatokra, és e költések mértéke európai összehasonlításban is előkelő helyen áll: a vizsgált 26 európai ország közül hazánk a 10. legmagasabb összeggel szerepel a rangsorban.”
„A szakemberek minőségi utánpótlását a kiváló magyar orvos-, gyógyszerész-, vegyész- és biológusképzés biztosítja, akiknek felkészültsége és tapasztalata szintén hozzájárul az évszázados hagyományokra épülő gyógyszeripari kutatások és fejlesztések továbbviteléhez. Ez utóbbiak jelentőségét jól mutatja, hogy Magyarországon a gyógyszeripar négyszer annyit költ kutatásra és fejlesztésre, mint az IT szektor és háromszor annyit, mint a vezető magyar exportágazat, az autóipar.” – mutatott rá Thomas Straumits.
„Az innovatív gyógyszerek fejlesztésébe és a klinikai kutatásokba fektetett munka azonban csak úgy hozhatja meg a valódi gyümölcsét, ha az innovatív gyógyszerek elérhetőek a betegek számára és az orvosoknak megvan a lehetősége arra, hogy az adott beteg részére a lehető legmegfelelőbb terápiát válassza ki elsősorban szakmai és nem csak pénzügyi szempontok alapján.” – tette hozzá az egyesület elnöke.
Elmondható tehát, hogy sikerült megőrizni Magyarország versenyképességét a klinikai vizsgálatok elnyerését tekintve, és a klinikai vizsgálatok hatékonyan járulnak hozzá legjobb szakembereink itthon tartásához.
Magyarországnak tehát elsőrendű stratégiai érdeke, hogy képes legyen eséllyel versenyezni a kutatási-fejlesztési lehetőségek bővítésére szolgáló erőforrásokért zajló kemény nemzetközi megmérettetésben, azaz a klinikai vizsgálatok szempontjából vonzó terület maradjon, tartósan és jótékonyan befolyásolva a hazai gazdaság növekedési lehetőségeit.

 

Vissza