Rákos betegségek: 10 éven belül jöhet az áttörés (Portfolio.hu)

2019.10.21. | Kategóriák: Sajtómegjelenések, Hírek

Személyre szabott orvoslás, big data, sejt- és szövetterápiák, mesterséges intelligencia - ezek lesznek azok a technológiák, amelyek meghatározzák a jövő gyógyszeriparát az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének kutatása, a második Innovatív Gyógyszeripari Körkép eredménye szerint.

Teljes cikk megtekintése 

 

Második alkalommal készített felmérést 26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari tagvállalatának vezetői körében az AIPM, melynek keretében azt vizsgálta, hogy merre tart a tudományos fejlődés az egészségügy területén, melyek a legfontosabb eredmények, és mely területeken várhatóak a következő évtizedben a legfontosabb változások. A kutatásban a magyar gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adó gyógyszeripari a vállalatok olyan topvezetőit kérdezték, akik a legújabb fejlesztésekre világviszonylatban is rálátnak.

 

A modern orvostudomány segítségével sok, korábban halálos betegséget tudunk már gyógyítani, és a jelenlegi innovatív gyógyszerfejlesztések is azt a célt szolgálják, hogy a ma még rettegett kóroktól mindörökre megszabadulhassunk.

 

Holchacker Péter, az AIPM igazgatója a kutatás eredményeit értékelve elmondta, hogy az innovatív gyógyszeripar kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából. A jelenleg folyamatban lévő gyógyszeripari kutatások sok betegségterület gyógyításában hozhatnak komoly áttörést a következő években, javítva ezzel a betegek életminőségén és kilátásain, ehhez azonban kulcskérdés az innovatív készítményekhez való hazai hozzáférés gyorsítása. A magyarok egészségének javítása mellett a gyógyszeripari innováció áttételesen a gazdasághoz, így a hazai GDP-hez is jelentős mértékben hozzájárul.

 

A jövő technológiái

 

A kutatás első két kérdése arra vonatkozott, hogy mely technológiák milyen mértékben befolyásolják a gyógyszeripari fejlesztéseket a következő tíz évben és hogy nemzetközi összehasonlításban melyek alkalmazásában rendelkezik jó eredményekkel Magyarország.

Az eredmény egyértelmű képet ad: a legmeghatározóbb technológia a személyre szabott orvoslás lesz.  Ezt követi a big data, a sejt- és szövetterápiák, génterápiák. De 4,4-es átlagpontszámot kapott a mesterséges intelligencia, 4,2-es pontszámot a fejlett terápiás területeken történő fejlesztések és 4 pontot a 3D nyomtatás.

Más pontszámok rajzolódtak ki arra a kérdésre, hogy Magyarország mely technológiák alkalmazásában rendelkezik jó eredményekkel és mibe lehetnénk még jobbak. Ebben a tekintetben a felmérésben legjobb eredményt a személyre szabott orvoslás ért el (2,1), de ez is a „kis elmaradásban vagyunk” értékelést haladta meg éppen.

A jövő gyógyítása

Az egyesület arra is kíváncsi volt, hogy a következő 10 évben melyik betegségterület gyógyításában számítanak jelentős áttörésre. Az eredmények alapján a legtöbb említett betegség esetén közepes- vagy nagy valószínűséggel várnak komoly előrelépést a válaszadók (átlag: 3,6).

LEGINKÁBB A DAGANATOS BETEGSÉGEK TEKINTETÉBEN OPTIMISTÁK, OLYANNYIRA, HOGY ITT SOKAN SZINTE BIZTOSRA VEHETŐ VÁLTOZÁST JÓSOLNAK (4,6).

A betegségeket érintő nyitott kérdésre az alábbi válaszok érkeztek még a kutatásban:

  • Nem alkoholos zsírmáj / NASH
  • Neuromuscularis betegségek / Neuromuscular diseases
  • Alzheimer-kór / Alzheimer disease
  • Immunológia / Immunology
  • Cukorbetegség / Diabetes

Az innováció jövője

A fentiek fényében lényeges kérdés, hogy a gyógyszeripar milyen feltételek mellett innovál és nem mindegy az sem, hogy hogyan ösztönözzük a gyógyszerinnovációt. A felmérésben résztvevő vezetők szerint a gyógyszeripari innovációt támogató tényezők rendkívül szerteágazóak. Kiemelten fontos szempontként értékelték a gyógyszerkassza növelését (4,9), a szakemberek itthon tartását (4,5) valamint a klinikai kutatások ösztönzését is (4,4).

A gyógyszeripari innovációt ösztönző lépések mellett a kutatás kitért a veszélyekre is, amelyeket nemzetközi kontextusban vizsgált. A megkérdezettek leginkább a szellemi tulajdon védelmének csökkenésétől tartanak (4), és szintén „eléggé” fenyegetőnek ítélték a képzett munkaerő hiányát, valamint a gazdasági visszaesést (3,9).

 

 

 

 

Vissza